Bátorság és Teljesítmény
Bezárás          

Bátorságpróbák

Merülés, kitörés, repülés - a bátorságnak sok arca van.

A bátraknak pedig történeteik, melyekből kiderül,

hogy csak azok visznek véghez nagy dolgokat,

akik nem ijednek meg a kihívásoktól.

A Bátrak látszólag nagyon különböznek egymástól. Látszólag.

Szabadidejükben a teljesítmény bajnokai ugyanúgy élnek, mint a legtöbb ember: étterembe és moziba járnak, családjukkal időznek, utaznak, vagy épp parkolóhelyet keresnek. Munkaidőben azonban a bátorság és az emberi kitartás határait feszegetik a páston, a levegőben, vagy épp a tengerek mélyén. De vajon mi viszi rá őket?

„Egyáltalán nem vagyok adrenalinfüggő” – jelenti ki elöljáróban Szilágyi Áron kardvívó, olimpiai bajnok, a londoni olimpia egyik magyar hőse. „Nemcsak adrenalin-, hanem dopaminfüggő is vagyok”, vágja rá kérdésünkre Takáts Pál, az akrobatikus siklóernyőzés világbajnoka. „Hétköznapi életem cseppet sem kalandos, és ez így van jól” – vállalja mosolyogva dr. Elter Tamás óceánkutató, a cápák nagy ismerője. A bátrak tehát látszólag nagyon különböznek egymástól. Látszólag.

Szilágyi Áron


„A sport megtanított harcolni valamiért. Dolgozni valamiért. Időbeosztásra. Lojalitásra. Tiszteletre.”

„Ahhoz, hogy merjek mindig az elveim szerint cselekedni, bátorság kell. Hogy meg merjem hozni a döntéseket.”

„Látom a befektetett munka eredményét, és ettől még motiváltabb vagyok.”

Elter Tamás


„A kalandot keresem, nem a kalandorságot.”

„A bátorság ott kezdődik, amikor az ember bemerészkedik a vízbe, ebbe a számára idegen közegbe.”

„Cápákkal dolgozni egyszerre kísértés és relaxáció.”

Takáts Pál


„A világon alig egy-két ember közelítette meg ezeket a határokat. Én kitágítottam őket.”

„Az egyik fő hajtóerő a vágy, hogy a természettől, a fizikától tanuljak valami újat. De ehhez a lehető legközelebb kell menni annak végső határaihoz.”

„A siker ad erőt és bátorságot a határok kitágításához.”

Szilágyi Áron

Olimpiai bajnok kardvívó

A Vasas SC versenyzője 1990-ben született Budapesten. A fiatal kardvívó már most fantasztikus eredménylistával büszkélkedhet. A többszörös magyar bajnok (egyéniben és csapatban), csapatvilágbajnok és egyéni világkupa győztes Szilágyi a 2012-es londoni olimpián is rendkívül magabiztosan versenyzett, és megszerezte a magyar olimpiai csapat első egyéni aranyérmét a játékokon. A vívás mellett Áron számára fontos a tanulás is. A bajnok két egyetemre jár: az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi tanulmányok alapképzését 2010-ben, a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakát 2012-ben kezdte el.

Elter Tamás

Tengerkutató, szakíró

Magyarország egyik legelismertebb tengerkutatója, tengerkutatás-szakírója már valamennyi óceánt megjárta. Kutatási területei a hajóroncsok, a cápafélék viselkedés-biológiája és a nem provokált cápatámadások. Pályafutása során Tamás közelről megfigyelhette a leghírhedtebb és a kevésbé ismert cápafajok jelentős részét a nagy fehér cápától a fehér foltos szirtcápáig és a rövid uszonyú makócápáig. A magyarországi Explorer Magazin főszerkesztője, az American Elasmobranch Society és a Shark Research Institute tagja egyébként képzett ügyvéd és búvároktató. Budapesten él.

Takáts Pál

Az akrobatikus siklóernyőzés világbajnoka

Az 1985-ben született Takáts Pál az akrobatikus siklóernyőzés élő legendája, 2007-ben és 2010-ben is megnyerte a sportág összesített világkupa sorozatát, a 2012-es évet pedig a világranglista élén zárta. Takáts emellett háromszoros világkupa-győztes egyéni és szinkronszámokban. Ő az egyetlen a világon, aki az összes akrobatikus elemet képes végrehajtani, és maga is több egyéni manővert fejlesztett ki (mint például az Esfera, a Cork-csavar, a Booster, a Joker, a Cowboy, és a Bull-Ride elemek). Jelenleg Svájcban él, tudását pedig a versenyzés mellett légi látvány-show-kon, filmforgatásokon és oktatói praxisában kamatoztatja. A hét nyelvet beszélő világbajnok a siklóernyőzés mellett egyéb extrém sportokat is űz, mint például a műrepülés, az XC-repülés, a motoros siklóernyőzés, a bázisugrás, a hegymászás, a barlangászat, a síelés, a búvárkodás és a gördeszkázás.

Bátorság a döntésekben

Szilágyi Áron, a londoni olimpia egyéni győztese maga a megtestesült józanság. Az olimpiai aranyérem megszerzése után pár hónappal már elkezdett „picit edzeni”, de elismeri, a páston töltött 13 év alatt a vívás formálta őt, nem pedig ő a sportágát. „A sport megtanított harcolni valamiért. Dolgozni valamiért. Időbeosztásra. Lojalitásra. Tiszteletre. Sportszerűségre.” Hogy hol ebben a bátorság? A válasz gondosan megfogalmazott gondolat, amely szerint a bátorság a kritikus helyzetekben hozott döntésekkel mérhető. „Ahhoz, hogy merjek mindig az elveim szerint cselekedni, bátorság kell. Hogy meg merjem hozni a döntéseket. S nálunk erre nagy szükség van. Ha valaki fél, és nem meri megcsinálni az akciót, előre látható, hogy veszíteni fog. De ha vállal egy kis kockázatot, nyerhet” – mondja visszafogottan.

Idegen közegben

Elter doktor megannyi tudományos eredménnyel a zsebében és számos lenyűgöző cápaállkapoccsal a vitrinjében ma már nyugodtan hátradőlhetne budapesti magazinszerkesztői székében. Ehelyett továbbra is hajóroncsok után kutat az interneten, vagy alattomos tigris- és bikacápák közelségét keresi. Az ok: kalandvágy és kutatói kíváncsiság, bár mivel ott lent, a víz mélyén semmi sem hasonlít a fenti világhoz, a Elter számára a merülés „relaxálásnak is remek”. Ám azért gyorsan hozzáteszi: „a kalandot keresem, nem a kalandorságot.”

Legyen az cápás bevetés vagy roncsmerülés, Elter számára minden egyes kalandot gondos tervezés előz meg. „A munka nagy része a szárazföldön zajlik, a hajó és a merülés helyének feltérképezésével. A bátorság ott kezdődik, amikor az ember bemerészkedik a vízbe, ebbe a számára idegen közegbe. A víz alatti »bátorságot« már inkább lélekjelenlétnek nevezném.” Ezt a lélekjelenlétet azonban alaposan próbára teszi egy-egy melegebb helyzet a cápás merülések során, hisz a vizsgált egyedek olykor a búvár ellen fordulnak. „Ahhoz is bátorság kell, hogy adott esetben szembe merj nézi a cápával. Ha nem próbálsz menekülni, a ragadozó elhiheti, hogy veszélyes is lehetsz rá.” A hajóroncsok felderítésénél más típusú bátorságra van szükség. „Minden hajóroncsnak megvan a maga »jelleme«. Ezt figyelembe kell venni, tisztelni kell, de nem megijedni tőle.”

Szédítő magasságban

Takáts Pál nyíltan vallja: gyakran kilép a komfortzónából. „Karrierem során eddig olyan határokat feszegettem, amelyeket a világon alig egy-két ember közelített meg – jelenti ki a legtermészetesebb hangon. – Az motivál, hogy új manővereket fejlesszek ki. Mert amit én találok ki, azt csak én tudom megcsinálni.” A hiúság és a kalandvágy mellett a világbajnokban munkál egy jó adag kíváncsiság is: „a másik fő hajtóerő a vágy, hogy a természettől, a fizikától tanuljak valami újat. De ehhez a lehető legközelebb kell menni annak végső határaihoz.”

Nem kétséges, hogy az ejtőernyős akrobatikában Pál a végletekig kitolta a fizika és a technika határait: távrepülésben 305 kilométert képes megtenni siklóernyőjével, több ezer méteren végrehajtott bukfencei pedig a sportág élő legendájává tették. A sikeres manőverek pedig csak tovább táplálják Takáts becsvágyát. „A siker ad erőt és bátorságot a határok kitágításához.”

Vissza

Pengeélen

Hogy melyikük mennyit kockáztat, azt nehéz eldönteni. A sportoló „csak” az egzisztenciáját, a karrierjét. Az extrém sportoló viszont idén már túl van egy térdkalács-törésen és egy jókora ütközésen egy svájci hegygerinccel, utóbbi miatt kómába is került. Miközben a levegőben akár több mint 6 G is préselheti „biztonságos” ülőkéjébe, ami vetekszik a vadászpilótákra nehezedő terheléssel.

Az óceánkutató nemes egyszerűséggel csak kísértésnek nevezi egyik-másik akcióját. Mert miközben magát is nyugtatgatva kiáltotta a vízbe, hogy „Hol lehettek, báránykáim?”, épp az életveszélyes tigriscápáért merült az Indiai-óceánba.

Ami a kívülálló számára vakmerőség (adott esetben a vízalatti kamerával kell orrba verni a cápát, a menekülés csak olaj a tűzre), az a tapasztalt búvár számára az adott helyzetben hozható egyetlen ésszerű döntés.

Elhatározásból

Most, hogy látja a sok munka eredményét, Szilágyi Áron még motiváltabbnak érzi magát, elszántan készül az olimpiát követő hazai és nemzetközi versenyekre.

Elter Tamás javában tervezi újabb expedícióját – és a készülést magát legalább annyira élvezi, mint majd magát az akciót.

Takáts pedig már alig várja, hogy tovább hajszolja a dopamint, mert számára leginkább az extrém sport adja meg ezt a fajta öröm- és elégedettség-érzést. Eljött az idő, hogy továbblépjen egy újabb, nehezebb mutatvány felé.

„Nem irigylem otthon édesanyámat” – azért ez a félmondat is elhangzik. S tényleg: vajon a kitartás és hősség (s olykor hősködés) mellett vajon gondolnak-e a bátrak az itthoniakra? Takáts magabiztosan vágja rá a választ: „Felnőtt vagyok. Én döntök. Én tudom, mi az, ami nekem örömöt ad. A thriller filmek is izgalmasak, de ettől még nem leszek boldog. Menni kell.”

Éves jelentés 2012 - Audi Hungaria Motor Kft. Audi Hungaria Motor Kft.