Innováció és Szenvedély
Bezárás

Dr. Acsády László

1966-ban született Budapesten. Biológus, agykutató, az MTA doktora. A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Thalamus Kutatócsoportjának vezetője. 1991-ben biológusként diplomázott, 1996-ban doktorált az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Pályája elején a memória kialakításáért felelős agyterület, a hippokampusz hálózatait vizsgálta. Kutatásai jelenleg az agykéreg és a talamusz együttműködésére, az érzékelés, a tudat, az alvás idegrendszeri folyamataira irányulnak. Tudományos közlemények, magyar nyelvű könyvfejezetek szerzője.Rendszeresen tart tudományos-ismeretterjesztő előadásokat. Munkásságát 2010-ben Charles Simonyi Kutatói Ösztöndíjjal ismerték el.

Az újító

elme mélyén

Agykutatók az innováció nyomában

Az innováció az ember egyik legfontosabb tevékenysége, minden társadalmi vívmány, művészeti alkotás és műszaki találmány alapja. De honnan ered az innováció alapját adó ötlet, gondolat? Bár az innováció egy tudatosan vezérelt folyamat, Acsády László agykutató szerint maga az ötlet születése gyakran egy esetleges, műszerrel aligha tetten érhető esemény.

Az alkotás, az innováció jár a legfelfokozottabb és legszövevényesebb agyi tevékenységgel.

         

A falakon agytekervények rajzai, latin és angol nyelvű tudományos plakátok. A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet egyik csendes folyosóján sétálunk, amelyről a világ néhány legelismertebb agykutatójának irodája nyílik. Az ember nem is gondolná, mi mindent derítettek már ki ezek a tudósok az agyunkról: anyagcseréjét, fő területeit, a sejtek kommunikációját már feltérképezték. De vajon tudják-e, milyen agyi folyamatok eredménye az újító gondolkodás, mely a legsikeresebb embereket és közösségeket jellemzi? – ezen merengünk, miközben Acsády László professzor, a Thalamus Kutatócsoport vezetője kalauzol minket a saját irodájáig. A professzor ideje nagy részét a mikroszkóp és az egyéb optikai berendezések között tölti a tudat és az alvás biológiai hátterének vizsgálatával.

Téves analógiák

„Az újító ötlet, gondolat születése igen kifinomult jelenség. Agyunkban a százmilliárd idegsejt mindegyike akár 10 ezer idegsejttel léphet kapcsolatba. Nincs az a szuperkomputer, ami hasonló képességekkel bírna – s éppen ez teszi hihetetlenül bonyolulttá a kutatást.” – magyarázza Acsády László. Bár sok mindent hallunk, olvasunk és gondolunk az innovatív gondolkodásról a hétköznapokban, az agy valójában nem úgy működik, ahogyan azt a köznyelv leírja. Hajlamosak vagyunk az agyunkat egyfajta komputerként elképzelni: egy olyan, összetett gépezetként, amelyben minden egységnek megvan a maga jól meghatározott feladata, és ahol minden pici egység ugyanúgy reagál ugyanarra az impulzusra.

A kutatók azonban már rég megcáfolták ezt az analógiát az ember agya és az ember alkotta gépezetek között.

Léteznek ugyan az elemi érzelmeket (szomorúság, vidámság, öröm, harag) megjelenítő agyközpontok, de ezek működése rendkívül összetett (a szomorúságközpont például a félelmi reakciókban is részt vehet). Valójában az érzelmek és gondolatok kialakulásakor az agy számos területe aktív. Ezért Acsády professzor szerint nem lehet sem a szomorúságot, sem az örömöt, sem az innovatív gondolkodást egy-egy adott agyközponthoz társítani. De mi a helyzet az egyes „alkatrészekkel”, azaz az idegsejtekkel?

Nos, egy számítógép chipjével ellentétben az idegsejtek működése eléggé kiszámíthatatlan. Az idegsejtek nem egy formák, egy adott sejt a többitől eltérően reagálhat ugyanarra az ingerre. Ha úgy tetszik, minden idegsejt saját életet él, ráadásul érzékeli a többi, környező sejt aktivitását. Éppen ezért az agykutatás mai állása szerint egy-egy ötlet születése esetleges, voltaképpen maga a csoda.

Ezért a tudós fogalmai szerint az innováció folyamata nem más, mint hogy az ember tudatos kísérletezéssel és kutatással drasztikusan megnöveli ezen agyi folyamatok valószínűségét.

Kövesd a változást!

Halála után Einstein agyát tüzetesen megvizsgálták a kutatók, a zsenialitás forrását keresve. Találtak ugyan némi eltérést a fizikuszseni agyának egyes területein, az élettelen agy vizsgálata nem lehet bizonyító erejű az újító gondolkodás megértésében. Az agykutató számára ugyanis a legfontosabb üzenet az agyi aktivitás. A tudós az aktivitás változását követi, hisz azon keresztül mutatkozik meg az idegsejtek legfontosabb tevékenysége: a kapcsolatépítés.

„Egy új információ úgy rögzül, hogy adott sejtek között megteremtődik egy új kapcsolat, vagy változik egy régebbi kapcsolat erőssége. Amikor valami ’eszünkbe jut’, voltaképp megteremtjük a kapcsolatot két vagy több, addig egymástól elkülönülten működő idegi hálózat között. Ilyenkor egy új aktivitásmintázat keletkezik, mely ráadásul maradandó: egy memóriafolyamat révén rögzülhet, és így másnap vagy akár évek múlva is emlékezni fogunk rá.” - magyarázza a professzor, aki egy konkrét kísérletet is felidéz.

A kísérlet során zenészek agyi aktivitását vizsgálták különféle zenei tevékenységek közben: az alanyok hangszeren játszottak, daloltak, improvizáltak és komponáltak, miközben a kutatók figyelték az agyműködést. Kiderült, hogy az alanyok agya zeneszerzés közben mutatta messze a legnagyobb területre kiterjedő szinkronaktivitást, ekkor jött létre a legbonyolultabb kapcsolati mintázat. Azaz az alkotás, az innováció jár a legfelfokozottabb és legszövevényesebb agyi tevékenységgel.

Mint ahogy számos kutatás bizonyította azt is, hogy az alvás különlegesen fontos szerepet játszik a tanulási, alkotási folyamatokban, csakúgy mint az agy regenerációjában. Ha bármilyen stressz vagy szorongás miatt megborul az alvási ritmus, úgy a kreativitás, a koncentrációs képesség, és a memória is hanyatlik – márpedig a szellemi munkához mindháromra szükségünk van.

A különböző kultúrájú tudósok és alkotók mindig új és új látásmódokkal
gazdagítják egymást. Így lehet igazán bonyolult problémák terén áttörést elérni.

Mennyire innovatív a nemzet?

A népszerű vélekedés szerint az egyes tehetségtípusok nem egyenletesen oszlanak meg a nemzetek vagy társadalmi csoportok között, azaz léteznek „matematikus nemzetek”, „muzsikus nemzetek”, vagy épp „mérnöknemzetek”. A magyar például innovatív, ötletes népnek tartja magát, míg a németeket általában precíznek, az amerikaiakat vállalkozó szelleműnek tarjuk.

Acsády professzor számára a kép sokkal árnyaltabb ennél. Szerinte az, hogy egy adott ország mely tudományokban és gazdasági területeken alkot kiemelkedőt, leginkább attól függ, hogy megvan-e az országban a megfelelő tapasztalati- és tudástőke. És itt ne feltétlenül hatalmas kutatóbázisokra gondoljunk. A professzor szerint Magyarország nagyrészt azért válhatott az agykutatás egyik központjává, mert két nagy tudós (Szentágothai János és Grastyán Endre) elvetette a tudás magjait: kísérleteztek, képezték a fiatal kutatókat és intézményi hagyományt hagytak ránk – azaz iskolát teremtettek.

Ez a hagyomány pedig pénzzel is nehezen pótolható. A professzor abban ugyan nem foglalt állást, innovatívabb-e a magyar nemzet a többinél, azt viszont készséggel elárulta, hogyan termelhetne ki magából még több újítót. „Rendkívül fontos az oktatásba való befektetés. A megfelelő tudományos intézmények, a megfelelő műhelyek szerepe elsődleges, akár tudósokról, akár mérnökökről beszélünk. Ha nem teremtjük meg a fiatal, tehetséges emberek számára a szakmai fejlődés körülményeit, máshol próbálnak majd boldogulni, máshova viszik a tudásukat. Ha például a két, előbb említett tudós máshol alkotott volna, Magyarországot ma nem jegyeznék az idegtudományban.”

Az agykutató ugyanakkor elismeri, hogy van különbség az egyes nemzetek észjárása között. Méghozzá azért, mert a kultúra mindnyájunk szellemi fejlődését nem alábecsülendő mértékben befolyásolja. A szellemi fejlődés során az agy „sztrádákat” épít, a gondolat útjait sejt és sejt között – a körülöttünk élő emberek észjárása pedig befolyásolja, hogy felnőttként hogyan állunk neki egy-egy probléma megoldásának, milyen ingerekre leszünk fogékonyak.

Vissza

Az innováció kétarcú jelenség, mely ugyanannyira függ a merész (és olykor naiv) képzelettől, mint a racionális, következetes végrehajtástól.

Ennek alapján akár beszélhetünk magyar, német, amerikai vagy épp japán észjárásról. Az észjárás utat mutat, de korlátoz is, mert nehezen törünk ki belőle, minden problémát hasonlóan akarunk megoldani. „Ezért kell a kutatónak sokat utaznia. – mondja a professzor – A különböző kultúrájú tudósok és alkotók mindig új és új látásmódokkal gazdagítják egymást. Így lehet igazán bonyolult problémák terén áttörést elérni.”

Az észjárás tehát nincs kőbe vésve, és ez mutatja agyunk egy másik, nagyszerű tulajdonságát: a rugalmasságot. „Bár fiatal korban a legfogékonyabb, az agy egy egész életen át plasztikus, formálható. Meg tudjuk változtatni, alakíthatjuk a gondolkodásmódunkat még idősebb korban is.” – véli a kutató.

A megismerés kalandja

Az innováció kétarcú jelenség, mely ugyanannyira függ a merész (és olykor naiv) képzelettől, mint a racionális, következetes végrehajtástól. Az emberi képzelet nyomában pedig mindig ott a megértés elnyomhatatlan vágya. Vajon rálelünk-e valaha az innováció, az alkotó képzelet forrására? A mikroszkópok és elektródok között ingázva nyilván Acsády László is sokszor felteszi magában ezt a kérdést. Nehéz is ezt megállni, ha az ember az életét tette fel a történelmi kalandra, mely során az agy megismeri önmagát.

Éves jelentés 2012 - Audi Hungaria Motor Kft. Audi Hungaria Motor Kft.